Mészáros Gyula (feld.) A csuvas ősvallás emlékei

Budapest: Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1909. — iv, 112 o.A csuvasok a középső Volga-viclék legproblematikusabb népei közé tartoznak. A kazáni, szimbirszki, szamarai, szaratovi, ufai és orenburgi kormányzóságokat lakják, de legtömegesebben a kazáni kormányzóság Volgán inneni kerületeiben élnek. Ez a tulajdonképeni anyaterületük. A Volga bal partjára csak a történelmi közelmúltban, a Pugacsov-lázadások idejében kezdtek tömegesebben átvándorolni. Az utóbbi évek óta a mostoha socialis viszonyok következtében Szibériába, az Irtis vidékére költöznek kisebb-nagyobb rajokban. Létszámuk az 1897-iki népszámlálás adatai szerint 843,755 lelket tesz ki, azóta azonban folyton gyarapodóban vannak. A nép zöme, habár legtöbb helyütt csak névlegesen is, de hivatalosan a keleti kereszténység tanait vallja. A pogányság már csak nagyon elszórva, itt-amott maradt meg érintetlenségében, s egy-egy egészen pogány csuvas falu már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik.